Lekváros kenyér egy nagy bögre tejjel – tökéletes reggelinek tűnhet. Ám egy cukorbetegnek körültekintőbben kell összeállítani az étrendjét! Ehet-e egyáltalán lekvárt, ihat-e tejet?
A cukorbetegség diétája megtanulható és betartható, de alkalmazása különleges figyelmet igényel. A cukorbetegnek nem tanácsos a kristályos cukrot tartalmazó ételek fogyasztása. A hagyományos módon elkészített lekvárok az egyszerű szénhidrátok (cukrok) kétféle formáját tartalmazzák, a gyümölcsben található gyümölcscukrot (fruktózt), és az édesítés céljából hozzáadott kristályos cukrot (glukózt). Ez utóbbi az, ami elfogyasztva a vércukrot közvetlenül és jelentősen emeli. A fruktóz a szervezetben glukózzá alakul, így időben elhúzódóan és kisebb mértékben okoz vércukorszint-emelkedést. Minél nagyobb az adott lekvár gyümölcshányada, annál nagyobb mennyiségű fruktózt tartalmaz. Az elmondottak alapján tehát hozzáadott cukrot tartalmazó lekvár fogyasztását a cukorbeteg inkább kerülje, de mesterséges édesítőszerrel ízesített lekvárt, a szénhidráttartalom beszámításával időnként fogyaszthat.
Miért meghatározott a cukorbetegeknek a naponta fogyasztható tej mennyisége? Miért nem jó, ha reggelire több tejet iszik a cukorbeteg? A tejben szénhidrátforrásként részben egy kettős cukor, a galaktóz, részben egy 6 szénatomos egyszerű cukor, a laktóz (tejcukor) fordul el ő. A szervezetbe jutva a galaktóz is két laktóz molekulára hasad, amely felszívódva glukózzá alakul és bekerül a véráramba. Ily módon a tej “cukortartalma” viszonylag gyorsan emel(het)i a vércukorszintet. Ha valaki egyszerre 3 dl tejet fogyaszt – deciliterenként 5 gramm cukortartalommal számolva – 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot juttat szervezetébe, ami cukorbetegekben gyorsan kialakuló és rövid idő alatt lezajló vércukor-emelkedést okoz. Mivel a korai inzulinválasz a cukorbetegség minden formájában hiányzik vagy csökkent, pótlása csak kívülről bejuttatott inzulin vagy az inzulinelválasztást serkentő gyógyszer adásával lehetséges.Ha adott étkezésen belül a gyorsan felszívódó szénhidrát hányada magas, az elfogadható mértéket meghaladó vércukorszint-emelkedés csak nagyobb gyors hatású inzulin, illetve inzulinszekréciót serkentő gyógyszer adásával kerülhető el. Mivel az adott étkezésen belül a lassan felszívódó szénhidrát hányada (döntően a kenyérfélékből, pékáruból, zöldségekből származó szénhidrátforrás) ilyenkor általában alacsonyabb, a gyorsan felszívódó szénhidrátból származó keringő glukóz viszont a beadott inzulin vagy a gyógyszeresen serkentett inzulintermelés hatására viszonylag gyorsan a szövetekbe jut, a vércukorszint leesik, a következő étkezést megelőzően hipoglikémia fordulhat elő. A cukorbetegek napi ajánlott tejfogyasztását fél literben állapították meg, s azt is több részletre elosztva javasolt elfogyasztani.Miért jobb a teljes kiőrlésű lisztből készített kenyér és pékáru a hagyományos lisztből készítettekhez képest?
A teljes kiőrlésű liszt meghatározás azt jelenti, hogy az őrlemény a gabona magja mellett a héját (a korpát) is tartalmazza. Ez megnöveli a liszt rosttartalmát, részben csökkenti, részben pedig elhúzódóvá teszi a benne található szénhidrátok felszívódását. A lassúbb felszívódás a nem cukorbetegek számára is kedvezőbb, hiszen kevésbé terheli az inzulinelválasztást. A cukorbetegeknél még nagyobb a jelentősége, hiszen kisebb inzulin- vagy inzulinszekréciót serkent ő gyógyszeradag is elegendő lehet a kívántnál nagyobb vércukor-emelkedés megelőzéséhez. Az ilyen liszt ugyanúgy felhasználható az ételek sűrítéséhez, gyúrt, kelt, palacsintatészták készítéséhez, mint a hagyományos liszt. További fontos előnyként említhető a teljes kiőrlésű liszt magasabb vitamin- (elsősorban B-vitamin-) és ásványianyag-tartalma is. E kérdés kapcsán érdemes rövid kitérőt tenni az ún. durumbúzából készült lisztekre is. A meghatározás a fehérjékben és a karotinoidokban gazdagabb búzafajtákat takar. Sikérjük a hagyományos búzákéhoz képest jóval rugalmasabb, ezért tészták gyártásához különösen alkalmas. Felhasználásával tojás nélkül is jó minőségű, s ami ugyancsak nem elhanyagolható, alacsonyabb koleszterintartalmú ételek készíthet ők. A magasabb rosttartalom magyarázza az ilyen lisztből készített tészták szénhidráttartalmának elhúzódóbb jellegű felszívódását, a bekövetkező vércukor-emelkedés kisebb mértékét.
A teljes kiőrlésű liszt meghatározás azt jelenti, hogy az őrlemény a gabona magja mellett a héját (a korpát) is tartalmazza. Ez megnöveli a liszt rosttartalmát, részben csökkenti, részben pedig elhúzódóvá teszi a benne található szénhidrátok felszívódását. A lassúbb felszívódás a nem cukorbetegek számára is kedvezőbb, hiszen kevésbé terheli az inzulinelválasztást. A cukorbetegeknél még nagyobb a jelentősége, hiszen kisebb inzulin- vagy inzulinszekréciót serkent ő gyógyszeradag is elegendő lehet a kívántnál nagyobb vércukor-emelkedés megelőzéséhez. Az ilyen liszt ugyanúgy felhasználható az ételek sűrítéséhez, gyúrt, kelt, palacsintatészták készítéséhez, mint a hagyományos liszt. További fontos előnyként említhető a teljes kiőrlésű liszt magasabb vitamin- (elsősorban B-vitamin-) és ásványianyag-tartalma is. E kérdés kapcsán érdemes rövid kitérőt tenni az ún. durumbúzából készült lisztekre is. A meghatározás a fehérjékben és a karotinoidokban gazdagabb búzafajtákat takar. Sikérjük a hagyományos búzákéhoz képest jóval rugalmasabb, ezért tészták gyártásához különösen alkalmas. Felhasználásával tojás nélkül is jó minőségű, s ami ugyancsak nem elhanyagolható, alacsonyabb koleszterintartalmú ételek készíthet ők. A magasabb rosttartalom magyarázza az ilyen lisztből készített tészták szénhidráttartalmának elhúzódóbb jellegű felszívódását, a bekövetkező vércukor-emelkedés kisebb mértékét.
Forrás: hazipatika.com