A cukorbetegség egyre növekvő arányban érint minden országot Európában, Magyarországon különösen rosszak a mutatók.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2030-ra 366 millió, azaz közel dupla annyi cukorbeteg él majd a világon, mint az ezredfordulón, és a diabétesz lesz a hetedik leggyakoribb halálok a Föld népességének körében. Pedig az egészséges táplálkozás és napi 30 perc, közepesen intenzív testmozgás már jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megelőzzük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – így a diabétesz okozta vakságot, végtag-amputációt, veseelégtelenséget és a cukorbetegek 50–80 százalékát végzetesen érintő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
Az egészséges étrendre a terhesség alatt, illetve kisgyermekkorban is kiemelt gondot kell fordítani, hiszen kutatások igazolják: a fogantatástól számított első 1000 nap táplálkozása nagyobb befolyást gyakorol a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz – kialakulására, mint az örökölt génállomány. Jelenleg minden tizedik magyart érinti az 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség, és egyre több nő szenved terhességi cukorbetegségben is.
Végzetes következmények
A diabétesz okozta halálozások számát tekintve hazánk rendkívül rosszul áll az Európai Unióban: Ciprus, Ausztria, Portugália és Horvátország után nálunk a legmagasabb a 100 000 főre jutó halálozások száma.
Magyarországon évente 3245-en halnak meg a cukorbetegség miatt, ami azt jelenti, hogy mindennap 9 újabb ember veszti életét. A nő áldozatok számát illetően szintén az ötödik helyen állunk, a magyar férfiak halálozási aránya pedig a hatodik legmagasabb az EU-ban – míg a nők esetében ez javuló tendencia, a férfiaknál szignifikánsan romló.
Sajnálatos tény, hogy napjainkban már az elhízott gyermekek körében is egyre gyakoribb az eredetileg 30 év felettieket fenyegető 2-es típusú diabétesz. Ellentétben az inzulintermelés hiánya miatt kialakuló, autoimmun eredetű 1-es típusú cukorbetegséggel, a 2-es típusnál a genetika mellett döntő szerepet játszik az egészségtelen életmód is. Az 1-es diabétesz esetén a szervezet elpusztítja az inzulintermelésért felelős hasnyálmirigysejteket, a 2-es típusnál viszont inzulinrezisztencia áll fenn, azaz a szervezetben termelődő inzulin már nem tudja megfelelően csökkenteni a vércukorszintet.
A legtöbb beteget érintő két típus mellett sajnos egyre több nő szenved terhességi cukorbetegségben is. Az ő esetükben a terhesség alatti megváltozott hormonműködés miatt csökken a glükóz-tolerancia – bár a terhességi cukorbetegség nem jár fájdalommal, a szokottnál magasabb vérnyomást és súlygyarapodást okozhat, a 24. hét előtt pedig vetéléssel, később koraszüléssel végződhet. Az átmeneti betegség magas születési súllyal és a baba belső szerveinek megnagyobbodásával is járhat.
Magyarországi megoszlás
A Duna cukorbetegség szempontjából is kettéosztja az országot: a három legrosszabb helyzetű régió a Dunántúlon található. A diabétesz a dél-dunántúli régióban szedi a legtöbb halálos áldozatot, több mint kétszer annyit, mint az ebből a szempontból legjobb eredményekkel rendelkező Észak-Alföldön. A regisztrált cukorbetegek száma viszont 1999 és 2011 között épp Észak-Alföldön emelkedett a leginkább (mintegy 140 százalékkal), a kevésbé jó helyen álló közép-magyarországi régióban csak 79 százalékkal nőtt a páciensek száma. A vizsgált időszakban a teljes lakosságra nézve 125 százalékkal emelkedett a diabétesszel regisztráltak aránya, de míg a nőknél ez a mutató 90 százalék, addig a férfiaknál ismét látványosan rosszabb, 105 százalék.
Forrás: otvenentul.hu