Kategóriák
Hírek Mondd meg Cukrom

A stresszről általában

Maga a stressz fogalma a 30-as években, Selye János kutatói munkássága során már ismert volt. Selye azt vetette fel, hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak, nagyon komolyan és károsan befolyásolják szer­vein­ket, életünket. Selye kutatásai voltak az elsők, melyek a psziché és a test kapcsolatát kezdték tu­do­má­nyo­san vizsgálgatni.

Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek.

Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, az emésztőszervek, a belső elválasztású mirigyek, közöttük a hasnyálmirigy, mely felelős az inzulin nevű hormon termeléséért, valamint a bőr és bőrfüggelékek.

stress-level-smaller

A stressz okozói

Urbanizálódott, elvárosiasodott a legtöbbünk élete. Mit is jelent a városi életforma? Betonrengeteget jelent, amelyben össze­zsú­fo­lód­va él több millió ember. Minden kicsi, kényelmes, emellett háztartási gépek garmadája teszi komfortossá az életünket.

A lényeg mostanában az élet minden területén a gyorsaság. Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.

Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, írásbeli üzeneteinket faxon vagy e-mailben azonnal küldhetjük, és azt azonnal olvashatják.

Az Interneten felbecsülhetetlen információ mennyiség áll a rendelkezésünkre, s ezek az információk bárki számára elérhetők.

Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.

Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.

Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.

Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.

stress_general_shutterstock-ollyy_0

Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.

A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsba kötő állapot, amely mindenki számára kellemetlen, rossz, kártékony.

A félelem gyakoribb jelenség és köznapibb helyzetekben lép fel, mely a veszély ismeretét feltételezi. Amíg a pszichikum szorongással áll szemben, a fenyegetést, mint belső, meghatározhatatlant, legyőzhetetlent fogja fel.

Amikor viszont meghatározott tárgy hordozza, a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.

Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezet. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak.

A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához, betegséghez vezethet.

A stressz öregít

Felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát a nagy dózisú stressz állapították meg amerikai tudósok súlyos lelki terhelésnek kitett nők immunsejtjeinek viselkedése alapján

A stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást

A tudományt régóta foglalkoztatja a stressz és az agresszió kapcsolata. Régi megfigyelés, hogy a feszültség, a stressz erőszakot szül, és ha valaki alaposan „felhergeli” magát, nehezen tud csak lehiggadni.

A stressz agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy nehéz munkanap után miért viselkednek sokan gorombán a családjukkal, és arra is, milyen mechanizmussal szül az erőszak erőszakot.

stress_managment

A stressz hatása egészségünkre

Ha a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt. Nehézségeik lehetnek az összpontosításban, gondolataik logikus összeszervezésében. Azon töprengünk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak, aggódunk cselekedeteink következményeit illetően.

A kutatók szerint nem véletlen, hogy megbetegszünk. A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A stressz közvetlenül pedig az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló ún. pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak.

A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést, cukorbetegséget.

A szív és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. A stresszreakció, mint biológiai védekezés a környezet káros hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb. Állandó stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás tartósan emelkedetté válik, az erek nem képesek rugalmasságuk falukkal a finom szabályozásra, a szívverés felgyorsul, elveszik az a lehetőség, hogy a ritmus szabályozásával az egyén alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. A tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál, ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet.

A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az  immunrendszer. Manapság a kutatások az immunrendszer és az idegrendszer nagyon komoly összefüggései miatt inkább neuro-immunrendszerről beszél. Könnyen beláthatóak a tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás.

Hazánk lakossága még tetézi a bajt azzal is, hogy a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban a statisztikák élén állunk. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években az élet minden területét megfertőzte a kábítószer jelenléte. Ezekben a szerekben keresnek valamit embertársaink, valamit, amit elvesztettek. Az utcán járva figyelem az emberek üres tekintetét, kifejezéstelen arcát. Hova lett az emberek arcáról az érzés, mosoly? Sikerül-e megóvni a gyermekeket a rengeteg veszélytől?

Sikerül-e megfelelő keretek között tartani a stresszt, mielőtt mindent beborítana?

stress

Minden embernek lehet ellensége. Minden embernek van egy közös ellensége: a stressz, az idegeskedés.

Amikor az ember ideges, akkor az energiája a feszültségre, félelemre, az idegfeszültséget, szorongást okozó, beszűkölt gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiájából.

A stressz leküzdése

Az alábbiakban szeretnék bemutatni egy módszert a stressz leküzdésére, amely már sokunknak segített, amikor nehézségekkel találtuk szemben magunkat. Egy egyszerű és használható módszer arra, hogy Ön se kezdjen idegeskedni, amikor stresszhelyzetben érzi magát.

Ezt a módszert Ön is bármikor kipróbálhatja és alkalmazhatja a stressz leküzdésére, ha az alábbi három lépést következetesen végigcsinálja.

  1. Elemezze őszintén a helyzetet, és képzelje el, mi a legrosszabb, ami az adott helyzetben megtörténhet.
  2. Készüljön fel rá, és fogadja el, hogy elviseli, ha a legrosszabb bekövetkezik.
  3. Ha elfogadta a legrosszabbat, akkor fordítsa arra az energiáját, hogy megvizsgálja, hogyan tud egy kicsivel jobb eredményt elérni, mint a legrosszabb, aminek az elfogadására felkészült.

Némethné Márta
Természetgyógyász
www.segitsmagadon.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük