Eddig is tisztában voltunk vele, hogy szervezetünk az évszakok változása kapcsán „áthangolódik”, különben sokkal nehezebben viselnénk el a nyári meleget és a téli hideget. Ennek mikéntjével azonban nem voltak pontos ismereteink. Az orvostudományban tényként kezelték pl. hogy télen sokkal több a szívbetegség, szklerózis multiplex, bizonyos pszichiátriai megbetegedések és a reumás ízületi gyulladás, sőt, a téli hónapokban több gyereknél lépett fel 1-es típusú diabétesz is, míg nyáron általában jobb egészségnek örvendünk.
Más gének aktívak nyáron és mások télen
Most cambridge-i kutatók ilyen szempontból elemzés alá vették 22.822 génünket és azt találták, hogy közülük 5.136 évszakos ingadozást mutat, amennyiben egyesek nyáron, mások télen aktívabbak. Ez messzemenő kihatással van immunrendszerünk működésére is. A kutatók 16.000 az északi és a déli féltekén, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Izlandon, Ausztráliában és Gambiában élő egyénből vett vér- és zsírszövet mintákat elemezték. Ennek során azt találták, hogy más és más gének voltak aktívak azon mintákban, melyeket télen és mások, melyeket nyáron vettek. A „szezonális” gének ellentétes mintát nyújtottak az északi és a déli féltekén élők esetében. Viszont az izlandi donoroknál sokkal kevésbé volt kifejezett a szezonalitás, mely okául a kutatók azt feltételezték, hogy ebben a nyári 6 hónapos csaknem 24 órás nappal és a téli 6 hónapos csaknem 24 órás éjszaka játszik szerepet.
A gyulladásos folyamatokért felelős gén sokkal aktívabb volt télen, mint nyáron.
Hasonlóan egy a szervezetnek a védőoltásokra adott immunválaszáért felelős gén is sokkal aktívabb volt télen, mint nyáron. Ebből arra következtettek, hogy a télen adott védőoltások talán hatásosabbak lehetnek, mint a nyáriak. Érdekesség, hogy Gambiában a júniustól októberig tartó esős évszakban a legaktívabbak az immunitásért felelős gének, mivel ilyenkor a leggyakoribb a malária-fertőzés. Ezzel együtt az egyenlítő körüli országokban sokkal kevésbé kifejezett a gének szezonális változása, mint északra és délre a magasabb szélességi fokokon elhelyezkedő országokban.
Az még nem tisztázott, hogy milyen tényezők játszanak meghatározó szerepet a gének változásában, de valószínű, hogy a nappalok hossza és a hőmérséklet. Az bizonyított, hogy a szervezet bioritmusát kedvezőtlenül befolyásoló változó munkabeosztás, főként az időnkénti éjszakai műszak kedvezőtlenül hat az egészségre.
Bár mindenki számára kellemesebb a téli hideg elől fél évre a másik földrészre repülni, a szerzők nem gondolják, hogy ez lenne az 1-es típusú diabétesz téli kifejlődése megakadályozásának a helyes módja.
Forrás: www.macosz.hu