Kategóriák
Életmód

Lúgosító spenót

A spenót közép és délnyugat Ázsiában honos zöldség, melynek jellegzetes, sötétzöld levelei 30 cm magasságba is megnőhetnek. Virágai sárgás-zöld színűek, kb. 3-4 mm átmérőjűek. Mai ismereteink szerint a rendkívül egészséges, lúgosító spenót az ősi Perzsiából (a mai Irán területe) származik, az arab kereskedők Indiába és Kínába szállították, ahol „perzsa zöldség” néven ismerték.
Az első kínai írásos emlék időszámításunk szerint 647-ből származik, mely konkrétan említi a spenótot. Európába a rómaiak hozták be 827-ben, termesztése a 10. század környékén kezdődött meg, Angliába és Franciaországba csak a 14. században jutott el.
spenot
Medici Katalin francia királynő annyira rajongott a spenótért, hogy minden étkezéshez feltálaltatta. Az I. világháború alatt spenót dzsúzt adtak a megsebesül (vérző), legyengült francia katonáknak (borba keverték).
A spenót rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és omega-3 zsírsavakban. Tartalmaz: A, B2, B6, C, E és K-vitaminokat, magnéziumot, mangánt, folsavat, vasat, kalciumot, káliumot, rezet, foszfort, cinket, niacint, szelént. A B9 vitamint (folsav) a spenótból izolálták elsőként 1941-ben.
A spenót a legtöbb zöld leveles zöldséghez hasonlóan sok vasat tartalmaz, 180g főtt spenót kb. 6-7mg-ot, emellett kalciumban is igen gazdag.
Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány utalt a zöld leveles növények, zöldségek egészségre gyakorolt pozitív hatásaira, a mai, modern táplálkozástudomány azt javasolja, hogy (gyakorlatilag mennyiségi korlát nélkül) minden nap fogyasszunk ezekből a lúgosító, elektronban gazdag növényekből.
forrás: drtihanyi.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük