A GLP-1 (inkretinhormon, bélhormon) hatását utánzó exenatidot, liraglutidot és társait, valamint a DPP-4 gátló és ezáltal a GLP-1 szintet fokozó gliptineket meggyanúsították azzal, hogy növelik a pankreatitisz, ill. ennek folyományaként a hasnyálmirigy rák kockázatát.
Az inkretin hatású szerek (GLP-1 mimetikumok és DPP-4 gátlók) nem okoznak sem hasnyálmirigy gyulladást, sem hasnyálmirigy rákot.
Ez év elején a Diabetes Care hasábjain már megjelent egy ezt cáfoló közlemény, most pedig a stockholmi EASD kongresszuson egy új dán klinikai vizsgálat ezt megerősítette.
A lényeg: ezen készítmények nem fokozzák sem a hasnyálmirigy gyulladás, sem a hasnyálmirigy rák kockázatát. Ami miatt cukorbetegeknél mindkét betegség gyakrabban előfordul azért maga a diabétesz a felelős.
Dániában 2005 és 2012 között 6036 hasnyálmirigy rákos beteget diagnosztizáltak. Az ő esetüket egybevetve egy 60 ezres vércukorcsökkentő szert nem szedő lakossággal azt találták, hogy a cukorbetegek között, függetlenül attól, hogy milyen típusú vércukorcsökkentő kezelésben részesültek, 2-4-szer gyakrabban fordult elő hasnyálmirigy rák, leggyakrabban az inzulinnal kezeltek között.
Forrás: www.macosz.hu