Szövődmények a nagy erekben
A cukorbetegeknél gyakoriak a nagy ér- (macroangiopathiás) szövődmények. A cukorbetegség – főként annak 2. típusú formája – igen gyakran társul a nagy erek megbetegedésével, illetve jelentősen meggyorsíthatja a középkorú és idősebb emberekben mindig fennálló érelmeszesedési folyamatokat.
Az 1. típusú diabéteszesek életét a diabétesztartam növekedésével párhuzamosan elsődlegesen a vese megbetegedése, a nefropathia fenyegeti, míg az idősek fő halálozási oka a szívkoszorú- és agyi erek megbetegedése, tehát az érelmeszesedésre visszavezethető halálozás.
Szívkoszorúerek megbetegedése.
Diabéteszben a szívkoszorúerek meszesedése és a következményes infarktus 4–6-szor gyakrabban lép fel, mint nem cukorbeteg egyénekben. Cukorbetegségben jellemző az ún. néma szívizominfarktus. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem érzi a károsodott szívizom fájdalmát (a sztenokardiát, mellkasi szorítást), és mivel a figyelmeztető jelzés elmarad, az infarktus – felismeretlenül – könnyebben halálhoz vezethet.
Agyi érrendszer megbetegedése
Diabéteszben 2–3-szor gyakrabban lép fel az agyi artériák szűkületére, trombózisára visszavezethető féloldali bénulás, beszédzavar. Ennek következménye, az érintett agyi területek ellágyulása, fokozott mértékben fordul elõ diabéteszeseknél, mint diabétesz nélkül. Hasonló a helyzet a hipertoniára (magas vérnyomásra) visszavezethetõ agyi érkárosodásokkal is. Mindezekre való tekintettel diabéteszben fokozottan szükség van a vérnyomás rendszeres ellenõrzésére és megfelelõ kezelés révén normális – 140/90 Hgmm alatti – vérnyomás biztosítására.
Perifériás erek megbetegedés
Diabéteszben gyakoribb a perifériás erek megbetegedése, tehát az alsó végtag artériáinak a szűkülete is. Ennek ellenére az úgynevezett „diabéteszes láb” problémái elsősorban nem arterioszklerózisra – érelmeszesedésre – vezethetők vissza, hanem a diabéteszes neuropathiára, melyről a későbbiekben esik szó.
Idegrendszeri károsodások
A diabéteszes láb
Cukorbetegeknél átlag 40-szer gyakrabban kerül sor az alsó végtag nem balesetre visszavezethető amputációjára, mint a hasonló korú nem cukorbeteg lakosságnál.
A diabéteszes láb fő problémája – mint már említettem – a diabéteszes neuropathiában keresendő. Ezalatt részben a vegetatív idegrendszer (autonóm neuropathia), részben a szomatikus idegrendszer (szenzoros, azaz érző és motoros, vagyis mozgatóidegek) károsodása értendő. Az autonóm neuropathiára visszavezethetően egyrészt szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik a bőr, másrészt a csontízületi rendszer károsodása révén az ízületek megroggyannak, a láb deformálódik, és a talp egy-egy pontján a normálisnál 50–100%-kal nagyobb nyomás jön létre. Ez kérgesedést eredményez, amely tovább fokozza a nyomást, végül a bőr a kéreg alatt elhal, fekély (ulcus) keletkezik. A szenzoros neuropathia miatt a beteg nem érzi sem a fokozott nyomást, sem az esetleges sérülések okozta fájdalmat (új cipő törése, szögbe lépés, túl forró fürdővíz égetése, szalicilos tyúkszemtapasz általi elhalás stb.). Mindez tovább könnyíti fekélyek létrejöttét. Végül a fekély elfertőződik, és létrejönnek a különféle kiterjedésű elhalások, gangrénák, melyek általában minimum az ujjak vagy a lábfej egy része, súlyosabb esetben a teljes láb vagy lábszár amputációját vonják maguk után.
A diabéteszes lábra is érvényes, hogy elváltozásait sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.
A diabéteszes láb megelőzésének eszközei
A cukorbeteg naponta gondosan mosson lábat langyos vízben szappannal, majd puha frottírtörölközővel óvatosan itassa szárazra, az ujjak között is. Lábát, talpát naponta vizsgálja vagy vizsgáltassa meg, szükség esetén használjon tükröt a talp megtekintésére. Körmeit vágja egyenesen, száraz bőrére használjon puhító krémet. Soha ne zsilettel, illetve szalicilos tapasszal vagy krémmel, hanem dörzs kővel távolítsa el a bőrkeményedéseket. Soha ne járjon mezítláb. Kerülje a láb napoztatását és forró vizes palack vagy „villanypárna” használatát. Puha pamutzoknit viseljen, mindig kényelmes, természetes bőrből készült cipőt hordjon, lehetőleg egyénileg kialakított, a nyomásviszonyokat kiegyenlítő védő betéttel (podoszkópos vizsgálat által).
Gondoskodni kell a bőrkeményedések szakszerű eltávolításáról, nedves dörzskővel .
Fenti eszközökkel 50–70%-kal csökkenthető a cukorbetegek lábának amputációja, ami hatalmas eredmény!
Forrás: macosz.hu