Citrom – déligyümölcs és egyben fűszer is

Citrus Medica L., Citrus limonum, népies nevén citrony vagy citronyád. A legismertebb déligyümölcs, amelyet kivétel nélkül minden korosztály fogyaszthat különböző mennyiségben és formában. Nem hiányozhat egyetlen háztartásból sem. Ételeink, italaink ízesítésére mindennap használjuk.
Magas C-vitamin tartalma miatt elsődleges vitaminforrás, különösen járványos időszakban. Az emberi szervet ugyanis nem képes sem előállítani, sem raktározni C-vitamint, pedig az a sejtek működéséhez elengedhetetlenül fontos, hiánya betegségekhez vezet.
Nem tartják számon az allergizáló gyümölcsök között, inkább segít annak leküzdésében C-vitamin tartalma, és más összetevőinek segítségével.
A nagy sumér birodalomban, Nuppur városában kerültek elő az első citromhoz hasonló maradványok. A több ezer éves citromok még aligha voltak őseink C-vitamin forrásai, sokkal inkább a rossz szellemek és a betegségek elűzésének eszközei. A szép egyiptomi kertekben is virágoztak már a kitrifák, vagyis a citromok. Ősi egyiptomi neve maradt fenn a mai latin Citrus névben. Időszámításunk előtt 3000 évvel komoly citromszakértőknek számítottak a perzsák, de az igazi termesztés csak 200-300 évvel később indult meg. A görög hódítók Perzsiában és Médiában találkoztak először az egzotikus citromfákkal, és ez a találkozás hosszú ideig foglalkoztatta őket. A gyógyszernek és talán illatszernek használt vastag héjú citromféle a perzsáknál más különleges szerepet is betöltött. Leheletüket az illatos gyümölcshéj rágcsálásával tették kellemessé. A görögök által médiai vagy perzsa almának nevezett őscitrom sokféle névnek örvendhetett. Vergilius aranyalmához hasonlítja, Galenus 200 évvel később kitrionnak nevezi. Majd a méd almából a kelet csodafája lett, azaz Kedros.
A zsidók is régóta ismerték a citromot, a gyümölcs földöntúli tulajdonságai miatt vallási szertartásaikban fontos szerepet töltött be illatos termésével. Ilyenkor perzsa almákat (malum persicumot) hordoztak, ami a görögöknél a citromot jelentette. Feltehető, hogy babiloni fogságuk idején ismerkedtek meg vele. A görögök Nagy Sándor vezetésével elhozták a perzsák sok más kincsével együtt a citromot is.
Időszámításunk előtt Teofrátusz, a klasszikus kor nagy botanikusa többek között ezt írta a messzi földről hozott új növényről: “Média és Perzsia sajátos növényi termékei között találjuk egyebek mellett a méd vagy perzsa almát. Ennek a fának olyan a levele, mint az andrachnéé, s miként a körtének és a galagonyának tövisei vannak, ezek simák, nagyon hegyesek és erősek. Almaszerű gyümölcsét nem eszik, de mint levele is, nagyon kellemes illatú, és ruha közé rakva elűzi a molyokat. Orvosságnak is használatos.” Ez a citrom azonban alig hasonlított mai formájához, és feltehetően még a római birodalomban is ezt ismerték. Gyógyszernek használt levele szörnyű ízű lehetett, nemhiába nevezték ellenméregnek.
Hogy mennyire más volt az elképzelésük a citromról, az kitűnik Galenus első századbeli írásából: “A kitrionnak nevezett méd alma három részből áll: a közepén levő savanyú leves részből, a savanyú részt körülvevő húsos részből, és a kellemes illatú, fűszeres héjból. Utóbbi nagyobb mennyiségben fogyasztva nehezen emészthető, ellenben apróra reszelve és kis mennyiségben elősegíti az emésztést. A savanyú, ehetetlen középső részt ecetbe teszik, hogy azt erősítse. A húsos réteg sem nem savanyú, sem nem fűszeres, ecettel és halmártással eszik.” Ahhoz, hogy a halhoz a citrom levét fogyasszák, több száz évnek kellett eltelnie. Mint sok más fűszeres és illatos növénynek, a citromnak is szelleműző képességet tulajdonítottak, mert a közhiedelem szerint jó kapcsolatban állt az alvilág isteneivel. Így került a halottak kezébe utolsó útjukon citrom, távol tartva a rossz szellemeket. Sok évvel később és sok ezer kilométerrel távolabb, Indiában is ebben hittek, mikor a máglyahalálra ítéltek kezükben citromot tartva lépték át a másvilág határát. (A citrom latin elnevezése is állítólag a hindu limu szóból származik.)
Ez azonban már jobb ízű, ún. ethrog típus volt, értékesebb a perzsák almájánál. A keserű citromot rágcsáló rómaiak később élvezhetőbb fajtákkal ismerkedtek meg. A IV. században telepített szicíliai és nápolyi citromfák azonban Palladiusz szerint még jó vastag héjúak voltak. A kor legtermékenyebb írója, aki 14 könyvet hagyott örökül, barátja lehetett a kertészkedésnek, mert utolsó könyvében már rímekre is fakadt, amikor kedvenc fáinak oltogatásáról írt. Tőle tudhatjuk meg, hogy a rómaiak hogyan nevelték citromfáikat. A furfangos kertészek még a citrom alakját is meg tudták változtatni. A vastag héjú citromból, de főleg a héjából sokféle csemegét lehetett készíteni, amelyek illatukat a citromnak, édességüket a méznek vagy a cukornak köszönhették.
A citrom mai típusa csak később, a középkorban jelent meg Európában. A limonádé mellett továbbra is orvosság maradt. Íme, néhány ajánlat akkori használatáról: kolera esetén forró vízben vagy kávéban, epikólikánál forró limonádéként, sárgaláz esetén napi két evőkanálnyi citromlé cukros vízben. Jó hatású kanyaró, szívdobogás és hisztéria ellen – ha már más szer nem használ –, főfájás, máj- és tüdőbaj ellen, valamint gyomorgyulladás, reuma, szédülés, skorbut, vízkór, váltóláz, giliszta, tífusz, izomsorvadás, veszett eb harapása és torokgyík ellen. A magyar kertek és virágok szenvedélyes kutatója, Rapaics Raymund írásai alapján kövessük a citrom további útját.
A későbbi századokban, Ázsiában és Európában végre megkóstolták az igazi limonádét, és a mohamedánok segítségével az új szokás divattá vált. A mohamedán vallás tilalma az alkoholra is kiterjedt, így örömmel fogadták az új italt. Az üdítő italnak kiválóan alkalmas bő levű citrom gyorsan terjedni kezdett. Az arabok kifejezetten limonádé céljából kezdték termeszteni, és példájukra a X. században Palesztinában és Egyiptomban, a XI. században pedig Spanyolországban és Szicília szigetén is virágoztak a citromkertek. Olaszországban a reneszánsz korában lett divatos ital a “limonata”, s az olasz születésű Mazarin a XVII. században Franciaországban is meghonosította a limonádé fogyasztását. A limonádéárus helyiségek limonatier néven váltak ismertté. A lovagkorban élő közép-európai országok azonban csak termését ismerték, de még ez is nagy ritkaságnak számított. Hazánkban feltehetőleg Mátyás király korában láttak először citromot, amely Itáliából érkezett udvarába.
A világhírű versailles-i kert mintájára a főúri villák kertjei – a divatnak megfelelően – ettől kezdve citrom- és narancsvirágoktól illatoztak. Schönbrun, Pozsony, Budavár, az Esterházyak, Grassalkovichok télikertjei, az egri püspökség a szép citrom- és narancsfák állomásai. A citrom igaz hívei a jezsuita misszionáriusok voltak, akik Amerikába is magukkal vitték a citromot. A XV. század végén a spanyol és portugál hódítók ültettek először citromfát Floridában, ahol az a mai napig a vidék egyik meghatározó eleme. Az 1800-as években Kaliforniába érkező első példányok alapozták meg a száz évvel később már hatalmassá duzzadt citromültetvényeket.

Élőhelyei
A citrom mai, jobb ízű ősét ugyan Indiában fedezték fel, de ma már főként Európa déli részein, Olaszországban és Dél-Franciaországban, valamint Kaliforniában és Floridában, Dél-Amerikában és Argentínában is termesztik. A 3–5 méteres fa gyümölcse (citri fructus) egész évben terem. Itthoni nagyüzemi termesztése, mint azt számos kutatás is igazolta, nem kivitelezhető.
Leírása, megjelenése
A citrom (Citrus x limon) faj a növények (Plantae) országába, a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsébe, a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a szappanfaalakúak (Sapindales) rendjébe, a rutafélék (Rutaceae) családjába és a Citrus nemzetségbe tartozik.
Kis termetű, egész évben termő fa. Ágai tövisesek, fehér virágai illatosak. Narancstermése gerezdekből áll, a világos sárgászöld, rostos, lédús gyümölcshúsban a termés közepéhez közel ülnek a hosszúkás, kb. 1 cm hosszú, egyik végükön kihegyesedő magvak.
Savanyú ízét annak köszönheti, hogy kevesebb cukrot és több citromsavat tartalmaz, mint a narancs.
Alkotói, hatóanyagai
A citromsav természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben, mintegy szabályozza azt. A feleslegesen bekerült ásványi anyagokat, sókat, bomlástermékeket oldja, kivételes újjáépítő (regeneráló) tulajdonságánál fogva a hiányzó szerves sókat pedig pótolja, segít azokat megkötni. A benne található tápanyagok és aktív összetevők: C-, némi B- és E-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, foszfor, réz, cink, vas, mangán, bioflavonoidok, limonén, germánium és gyanta.
Antibakteriális hatású, antioxidáns, antiallergén, csökkenti a koleszterinszintet, segít megőrizni a szív, az idegek és az izomszövetek egészségét, valamint segíti a zsírok bontását is.
A nyers, héj nélküli citrom tápanyagtartalma (tápanyagtartalom 100 g-ban):

• Energia kb. 30kcal 120 kJ;
• Szénhidrátok 9 g;
• Cukrok 2,5 g;
• Rost 2,8 g;
• Zsír 0,3 g;
• Fehérje 1,1 g;
• Víz 89 g;
• C-vitamin 53 mg 88 %;
• Citric acid 5 g;

A százalékos érték az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkozik.

Használata
Vékonyan hámozzuk, hogy a fehér, keserű, élvezhetetlen belső részét ne vágjuk le a gyümölcshúsról! Így sokoldalúan használhatjuk: levesek, hús- és rizsételek ízesítésére. Ecet helyett citromlével savanyítva rendkívül ízletessé tehetjük egyes salátáinkat, és hasonlóképp hatékonyan használhatjuk húsok pácolásához (főleg a mediterrán típusú, rozmaringgal, bazsalikommal összeállított pácsókban).
A sárga citrom héját reszelve töltelékek (mák, dió, túró mellé), levét tea, kávé, gyümölcslevesek, turmixitalok, puncs, szósz, hidegtálak, hal- és egyéb húsételek ízesítésére használják.
A szárított héjat (Citri pericarpium) spirális szalagokban, vagy kockára vágva forgalmazzák, de így csak az édes- és likőripari üzemekben használják fel. Otthon a legjobb saját citromot használni (ha tehetjük, ültessünk és neveljünk mi magunk citromfát), mivel a boltokban kapható citromot éretlenül szedik le, és utóérlelő vegyszerekkel kezelik, mely miatt a bolti citrom héjának fogyasztása meglehetősen kockázatos lehet!
Használjunk inkább kezeletlen vagy bio citromot!
Mind héja, mind leve jól használható gyümölcslevesek, kompótok, turmix italok, rizsételek, puncsok, szószok, hidegtálak stb. ízesítésére.
A citromot illóolaj előállítására is használják, ez a citromolaj. A citrom héja tartalmazza az illóolajat, amit hidegen sajtolás módszerével vonnak ki belőle. 1 kg citromolaj előállításához 60-70 kg citromhéj, azaz mintegy 3000 citrom szükséges. A virágból előállított kivonatokhoz képest ez elég kevés. Az igazi citromillóolaj fény- és melegérzékeny, ezért hűtőszekrényben kell tárolni. Vékonyan folyó, világos árnyalatú, sárgászöld színű. Jellegzetes gyümölcsös, friss illata a lakásban a tisztaság hangulatát kelti, ezért nem csoda, hogy tisztítószereket illatosítanak vele.
Gyógyhatása
A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. Arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. Ma is fogyasztott fajtáit a XVI-XVII. század óta ismerik. Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. Hatásos vizelethajtónak, izzasztónak, vérzést elállító, sebösszehúzó szernek tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték.
Az 1600-as évek elején az orvosok fölvetették, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelőzi a skorbutot. Ezt a feltételezést igazolta James Lind hajósebész kísérlete: a skorbutos betegek egyik csoportjával citromot és narancsot etetett, a másik csoport almabort kapott, a harmadikat pedig gyógyszerrel kezelte. A citromot, narancsot fogyasztók állapota javult, szemmel látható volt a gyógyulásuk. A szenzációs eset után negyven évvel a brit Admiralitás kötelezte a Brit Királyi Haditengerészetet, hogy valamennyi tagja igyon meg naponta egy adag citrom- vagy narancslevet. A késlekedés miatt a négy évtized során hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban.
A citrom serkenti az emésztést és erősíti a gyomrot. Mivel sok benne a C-vitamin, segíti a meghűléses betegségek megelőzését. A közkedvelt aromájú fűszert a külső héjából nyerjük. Az érett citrom a legértékesebb oldó és méregtelenítő gyümölcs – sajnos, nálunk nemigen kapható. Mint arra már korábban utaltam, a bolti citromot éretlenül szüretelik, és utóérlelő vegyszerekkel permetezik, ezért héjának minősége gyengébb, és fogyasztása nem ajánlott.
Bioflavon-tartalma vértisztító hatású, regenerálja a véredényeket. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. A citromlé fokozza a nyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, mivel oldja és eltávolítja a szervetlen sókat.
A citromlé hígítva is elpusztítja a kolera-, a diftéria- és a tífuszbaktériumokat. Szinte nincs olyan betegség vagy gyengeségi állapot, amin a citrom ne segítene.A citrom az egyik leghatásosabb vírusölő, kitűnő szer a megfázás ellen is. A bőrnek is elsőrangú fiatalítója és regenerálója; megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt, a hajhagymákat. Mandula- vagy avokadóolajjal elegyítve jó bőrápolószer. Ha ezt erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, megakadályozza a hajhullást.
Germánium tartalma rákellenes hatású.

Gyógyászat

A citrom a megfázás, az influenza, az emésztési zavarok, valamint a gyomorégés egyik leghatékonyabb ellenszere. Felgyorsítja az emésztést, és kiválóan tisztítja – többek között – a májat is.

• Megfázás: A téli megfázásokat legjobb megelőzni, ezért megéri, ha naponta iszunk citromos vizet. Ha pedig megérezzük a nátha előszelét, a limonádéba tegyünk egy fél kiskanál darált szegfűszeget. Megfázás, homloküreg-gyulladás esetén: az orrlyukba naponta többször csöpögtessünk néhány csepp citromot.
• Torokfájás, láz, tüdőgyulladás, fejfájás: A megfázásos betegségek egyik leghatékonyabb gyógyszere a citrom. A fejfájás, torokfájás és tüdőgyulladás gyógyításában az A-vitamin segédkezik. A citrom hatalmas baktérium- és vírusölő képességgel rendelkezik, de csak abban az esetben, ha nem cukorral fogyasztjuk. A cukor ugyanis részben gyengíti az immunrendszer munkáját, részben jó táptalajt nyújt a vírusok szaporodásához. A citromlé a láz csökkentésében is segít. Enyhe lázra gyógyír, ha halántékunkra citromszeleteket teszünk. Lázcsillapításhoz egy citrom levét adjuk egy csésze meleg vízhez, tegyünk hozzá mézet, és igyuk ki egyszerre. Ismételjük meg kétóránként, míg a láz csökken.
• Vízhajtó: A citrom, ha kúraszerűen használjuk, vértisztító munkát is végez. A benne lévő rutén regenerálja a kapilláris erecskéket a vesékben. Vagyis a vese sokkal nagyobb lendülettel képes bekapcsolódni testünk víztelenítésébe, és így segít a sejtekben lerakódott salakanyagoktól megszabadulni.
• Izomgörcs, izomfájás: Izomgörcsöt és izomfájást akkor érzünk, amikor nagyfokú ásványianyag-hiányban szenvedünk. Az izmoknak szükségük van kalciumra, magnéziumra és még számos más elemre. Ha pótoljuk a hiányt, elmúlik az izomgörcs. A citrom fogyasztásával megelőzhetjük a kalcium-, magnéziumhiányt is.
• Visszérre: A citromolaj erősíti az érfalakat. 2-3 csepp citromolajat keverjünk össze jojoba-, avokádó- vagy mandulaolajjal, és masszírozzuk be vele az érintett területet. Fürdővízhez is adhatjuk.
• Gyomorégés, gyomorfájás: Gyomorégést akkor érzünk, ha nehezen emészthető ételt fogyasztottunk, és gyomrunk nem képes gyorsan lebonyolítani az emésztést. Ilyenkor egy fél pohár citromos víz azonnali segítség lehet a rossz érzés leküzdésében. Evés után egy-két órával fogyaszthatunk még citromos vizet, cukor nélkül, hogy segítsünk kitisztítani a gyomrot és beleket. Gyomorfájás akkor adódik elő, amikor nem friss, hanem hűtőszekrényben tárolt ételt fogyasztottunk, amelyen már elszaporodtak a baktériumok. Legtöbb esetben a maradék csirke az, amely az elfogyasztás után rosszullétet okoz. A citrom baktériumölő tulajdonsága átsegíthet ezen a rosszulléten. Egy kevés vízzel, cukor nélkül fogyasszuk. A citrom a legtöbb jótékony hatását elveszíti, ha cukorral fogyasztjuk, mivel ez az édesítőszer a baktériumok melegágya. Savanyú ízét a természetes gyümölcslevek is ellensúlyozzák, így nem kell cukrot adni hozzá.
• Magas vérnyomás: A fokhagyma és a hagyma közismerten a magas vérnyomás ellenszere. Citrommal kombinálva még hatásosabb. Három gerezd szétnyomott fokhagymát és egy apróra vágott hagymát forraljunk fel egy pohár tejben, majd hagyjuk állni 5 percen át. Leszűrés és kihűtés után adjuk hozzá 3 citrom levét, és kortyolgassuk el a nap folyamán.
• Koleszterincsökkentő: Az erekben a zsír és más káros anyagok lerakodása lassan, szinte észrevétlenül történik. Ha nem figyelünk oda, ez a vérnyomásunkat is emelheti. Idővel a lerakódás nagyon megviseli az artériákat, a legnagyobb rombolást a koronaérben okozva. Segíthetünk ezen az állapoton, ha gyakran fogyasztunk citromot.
• Allergia esetén is segíthet: A citrom jótékony hatású az allergiás betegségekre is, amelynek tüneteit többféle anyag is kiválthatja. Az allergia esetén leginkább az étkezésen kell változtatni, például a tejtermékek kizárásával az étrendből. A citrom segít az allergia megelőzésében, a C vitamin és a citromban található más anyag lehetővé teszi az immunrendszernek, hogy interferont termeljen, amely fehérje-összetételű, enzimszerű anyag, amely gátolja a vírusok szaporodását.
• Kozmetika

  A bőrbe bedörzsölt citromolaj pezsdítő, feszesítő, erősítő és bőrtisztító hatású. A kozmetikában elsősorban zsíros, szennyezett bőrre, pattanások kezelésére használják. A bőr öregedését is lassítja. Szabályozza a bőr faggyú működését. Eltávolítja az elhalt hámsejteket. Fehérítő hatása miatt a fénytelen, foltos bőrt felüdíti. Kúraszerűen, hosszabb ideig alkalmazva a szeplőket is eltünteti. Ellenszere még a zsíros hajnak, sőt még a töredező körömnek is. Samponba keverve csillogóvá, illatossá teszi a hajat, használata a lelapult hajat megemeli. Hajöblítésre kiváló. Fürdővízhez adva puhává varázsolja a bőrt, felpuhítja a bőrkeményedéseket. Igyunk meg naponta egy pohár limonádét, hatásos belső kozmetikai szer, szépíti bőrünket.

  • Hatásos kézápolószer: Sheavajba keverjünk pár csepp citromot, és az ujjaktól a csukló irányába masszírozzuk be a kézbőrbe. A sheavajat kenőcsösebbé tehetjük egy kis mandulaolajjal, vagy olívaolajjal. A kicsavart citrom héját ne dobjuk el, konyhai munka után belsejével kenjük be kezünket, utána krémezzük be sheavajjal vagy más jó minőségű, tiszta kézkrémmel.
  • Kisimítja az arcbőrt: Egy tojásfehérjét, három-négy csepp citromlével habbá verünk, és 10 percre felkenjük a megtisztított arcbőrre.
  • Zsíros, mitesszeres, pattanásos bőrre pakolás: 3 dkg élesztőt keverjünk össze egy mokkáskanál citromlével, és annyi joghurttal, hogy kenhető masszát kapjunk. A pakolást kb. 10 percig hagyjuk fent.
  • Fogínyvérzés megszüntetésére próbáljuk ki: Minden nap, fogmosás után a foghúst masszírozzuk meg citromlével. A vitaminos masszázs erősíti a fogínyt. Vigyázat!!! A citromsav a fogzománcot károsíthatja!
  • Szépíti, rugalmassá teszi a bőrt: A napi megszokott arckrémünkbe néhány csepp citromlét keverünk, és úgy kenjük fel az arc és nyakbőrre.
  • Arctisztító: Nyers uborka lébe csepegtessünk citromot, mártsunk bele egy vatta darabot, és néhányszor töröljük át a letisztított arcbőrt. Fokozottan fehéríti, simítja és rugalmassá teszi azt.
  • Arcpakolás: Citromos almapépbe keverjünk egy evőkanál tejfölt vagy tejszínt, kitűnő arcpakolásra való masszát nyerünk.
  • Akne ellen: A citromsav baktériumölő, így hatásos lehet a pattanások, az akne ellen. Frissen facsart citrom levét hagyjuk az érintett területen egy éjszakára, majd másnap mossuk le. Mézzel keverve is jó, ilyenkor elég egy fél órás kezelés is.
    Ha az akne nyílt sebbel jár vagy súlyos, forduljunk orvoshoz.

  Egyéb külsőleges alkalmazása

  • Párologtatás: Erős baktérium és vírusölő, légúti panaszok esetén tisztít, fertőtlenít, kivédi a fertőzéseket, valamint frissíti és kellemes illatúvá teszi a helyiség levegőjét. Ezenkívül a lelket is nyugtatja, és a figyelmünket is javítja. Tanuláshoz, vizsgázáskor használhatjuk.
  • Fürdő: Bőrproblémák esetén fertőtlenítő hatású, de mindig kis mennyiségben használjuk, és oldjuk fel tejben, mert bőrirritációt okozhat! Különösen ajánlott pattanásos bőrre, a bőr vérbőségének fokozására, vagy ízületi- és izomfájdalmak kezelésére, reumára. A citromolajos fürdő – 3 cseppnél többet ne tegyünk a fürdővízbe! – élénkít és salaktalanít. Tipp: Ha nincs otthon illóolaj, karikázzunk fel fél kiló citromot, majd öntsünk rá forrásban levő vizet, és hagyjuk ázni néhány órát! A keletkező citromos levet öntsük bele a fürdővízbe!
  • Masszázsolaj: A citromalapú masszázsolaj serkenti a nyirokfolyadék áramlását, erősíti és felfrissíti a vénákat, ezért különösen sportolóknak ajánlják. Segítségével megelőzhető az izomláz.
  • Bedörzsölés: Bőrproblémák gyógyítására ajánlott. Ecseteléssel a tyúkszem és szemölcs irtására töményen használható a citromolaj. Mindenki óvatosan álljon neki! Vegyünk egy fülpiszkálót, és annak a vattarészét itassuk át citromolajjal, és csak a kezelendő felületre rakjuk rá, a körülötte lévő bőrre ne nagyon jusson belőle. Ha bőrelváltozást okoz, pár napra függesszük fel az ecsetelést. A kezelést végezzük türelemmel, mert akár 1-2 hónap is szükséges az eredményhez, de megéri, mert véglegesen eltüntethetjük a tyúkszemet és a szemölcsöt, ha nincs újrafertőződés, nem jönnek elő többet. Az uszodában összeszedett szemölcs pár hét alatt eltüntethető így, nem kell drasztikus módszerekkel leszedetni.
  • Lemosás sebgyógyulás elősegítéséhez: 0,5-1 l vízbe 1-2 csepp olajat tegyünk, jól keverjük el, egy gézdarabot itassunk át vele, és mossuk le a sebet és környékét. A gézzel be is borogathatjuk. Csillapítja a vérzést, és közben fertőtleníti a sebet is. Vigyázat, mert nagyon csíp, gyereknél soha ne próbáljuk meg a sebre csepegtetni. Felnőtt is inkább használja átitatós módszerrel.
  • Túllendít az aggodalmakon: Egy kutatás bebizonyította, hogy a citrom illatának nyugtató hatása van, segít elűzni a fáradtságot, a kimerültség jeleit (szédülést, aggodalmat, idegességet, feszültséget). Több kutatás is alátámasztotta, hogy miközben nyugtató hatása van a citrom illóolajának, növeli a koncentrációs képességet és az éberséget. Sok irodában éppen amiatt választanak természetes citromkivonatból készült szobafrissítőket, hogy növelje a beosztottak hatékonyságát. Vagyis, ha feszültnek érezzük magunkat, mert sok gond nyomaszt, cseppentsünk citrom illóolajat egy papírzsebkendőre, majd lélegezzük be mélyen.
  • Felveszi a harcot a fáradtság ellen: Hosszútávfutók, világutazók, felfedezők váratlan szerencseként tekintenek a citromra. Amikor a fáradtság beköszön, megisszák egy citrom levét úgy, hogy átszúrják a gyümölcsöt egy szalmaszállal. A felfedezők híresek arról, hogy a trópusokra utazván, a fertőzéseket kivédendő előszeretettel használták. A citrom illóolaja amellett, hogy elűzi a fertőzéseket, egyértelműen segíti az agyi tevékenységeket, így amikor fáradtak vagyunk, megéri kipróbálni a cukormentes limonádét – kávé helyett – kétóránként.
  • Fekély, afta esetén: Antibakteriális és vírusölő hatása miatt a szájüreg sebeit is gyógyítja, a friss citrom levét adjuk hozzá egy pohár langyos vízhez, és ezzel öblögessünk.
  • Torokfájásra: Torokfájásra egy citrom levét és egy teáskanálnyi tengeri sót adjunk egy pohár langyos vízhez, és naponta háromszor öblögessünk vele.
  • Bőrkeményedésre: Bőrkeményedés ellen hatásos a citromolajjal való ecsetelés.
  • Ekcémára: 8 csepp citromolajat egy csésze langyos vízzel és egy evőkanál mézzel elkeverve készítsünk borogatást az érintett területre. Alkalmazzuk naponta 2-3-szor 15 percen át.
  • Rovarcsípésre: A csípésre helyezett citromkarika megakadályozza a felhólyagzódást, enyhíti a viszketést. Citromolaj mézzel elkeverve enyhíti a rovarcsípés okozta szúró, égető érzést. A citromolaj párologtatva elűzi a rovarokat, szúnyog ellen a bőrre is kenhetjük.
  • Sárga fogakra: Ha fogaid sárgák, dörzsölgesd fogsorod a citromhéj belső, sima részével, hogy kifehéredjen.

  Házi praktikák

  • Bútorápoló: A megtisztított, megszáradt bambuszbútort érdemes citromos olajjal bekenni. Nem piszkolódik, nem szárad ki és fényes lesz.
  • Fehérítő: A fehér ruhák közé tegyünk néhány szelet citromot a mosógépbe. A citromból kiváló sav hatására hófehérré válnak az ingek és a nadrágok.
  • Zsíroldás: Könnyedén eltüntetheted a lerakódott zsírfoltokat a mikrohullámú sütő belsejéből, ha egy tál vízbe néhány citromkarikát teszel, majd a legmagasabb fokozaton felforralod. Hagyd benn a tálat néhány percig! A gőz feloldja a legmakacsabbnak tűnő szennyeződéseket is, így utána elegendő egy szivaccsal áttörölni a sütő falát.
  • Elszíneződött bőr: Zöldségpucolás után lilás vagy barna lett a kezed? Ha a szappan nem viszi le egészen, akkor az elszíneződött ujjaidat dörzsöld át citrommal. Ugyanezzel a módszerrel a nikotinfoltok is eltávolíthatóak.
  • Folt nélkül: Ráfröccsent a vörösbor vagy a gyümölcslé a pólódra, ingedre? Nincs semmi gond, ha van kéznél citromlé. Facsard ki egy fél citrom levét, és öntsd rá közvetlenül a foltra! Hagyd hatni néhány percig, amíg a gyümölcssav feloldja a színpigmenteket, majd folyó víz alatt öblítsd ki a ruhát. Végül a szokott módon mosd ki.
  • Vízkőoldó: Főzd át a vízforralót vagy a kávéfőzőt egy liter víz és negyed liter citromlé keverékével. A citromsav könnyedén elbánik a lerakódott vízkővel, ráadásul a csapba öntött forró víz a lefolyónak és a környezetnek sem árt, nem úgy mint a különböző vegyszerek.
  • Természetes súroló: Az erősen oxidálódott, foltos sárgaréz tárgyaidat könnyedén újjávarázsolhatod, ha sóból és citromléből készített oldattal tisztítod meg. Önts egy keveset egy puha rongyra, óvatosan dörzsöld át a felületet, majd alaposan öblítsd le, és töröld szárazra.
  • Szúnyogriasztó: Mivel a kis vérszívók nem bírják a citrusillatot, így a legegyszerűbben úgy védekezhetünk ellenük a szabadban, ha félbevágunk néhány citromot és szegfűszeget szurkálunk bele. Így nem csak a rovarokat tarthatjuk távol, de egy mutatós asztalidíszt is kaphatsz.

  Figyelmeztetések, ellenjavallat, mellékhatásai
  Magas savtartalma rongálhatja a fogzománcot. Ha ég a gyomrunk, vese- vagy hólyagproblémáink vannak, netán allergiásak vagyunk a citrusfélékre, előbb beszéljük meg orvosunkkal a citromterápiát. Súlyos panaszok esetén forduljunk orvoshoz, ne kísérletezzünk öngyógyítással. A citrom túlzott fogyasztása, főleg kisgyermekeknél hasmenést okozhat. (forrás: antalvali)