Kategóriák
Életmód

Ne kapjon gutaütést!

A szélütés kialakulásában számos rizikófaktor játszik szerepet. Ugyanakkor a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, és a cukorbetegség mellett a lelki tényezők is megnövelik a szélütés kockázatát, nem beszélve a pitvarfibrillációról.
Egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül. Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyi érkatasztrófa, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a rá leselkedő rizikófaktorokkal, a prevenció lehetőségeivel.
A stroke-os esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, amennyiben időben sikerülne felismerni a rizikófaktorokat. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk önmagunkra és másokra. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szűrővizsgálatok jelentőségével és a kockázati tényezők karbantartásával – hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság.
Vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket nem lehet befolyásolni, ilyenek a nem, a kor, a családi és egyéni kórtörténet. Vannak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyek megfelelő életvitellel vagy gyógyszeres kezeléssel javíthatóak, csökkenthetők.

A szélütés vezető rizikófaktora a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség kockázata a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm-es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.
A szélütés kialakulását befolyásoló másik tényező a magas vérzsírszint, amely megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kockázatot a kis sűrűségű, úgynevezett veszélyeztető, LDL-koleszterin emelkedése növeli, míg a nagy sűrűségű, úgynevezett védő hatású, HDL-koleszterin emelkedése csökkenti. Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz” koleszterin koncentrációja nő, a „jó” koleszteriné csökken. A „jó” koleszterin növelésében az egészséges testtömeg, a rendszeres testmozgás, túlsúly esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik meghatározó szerepet. Az összkoleszeterin szint 5 mmol/l alatt normális.

kep (283)

Hogyan ismerjük föl gyorsan a stroke tüneteit: arc, kar, beszéd, idő

A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve. A megfelelő diéta, a javasolt terápia pontos betartása, a testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukorszint stabilizálásában, ilyen módon csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomori cukorszint magasabb, mint 6 mmol/l. Az érelmeszesedés esélyét növeli az úgynevezett „rejtett” diabetes is, amely laboratóriumi vizsgálattal, cukorterheléssel kimutatható.
A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. Kétszeres kockázatot jelent. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag található, amiből legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő koleszterin szintje. Az erős dohányzás – napi 20 szál cigaretta – 2-6 szorosára emeli az agyi infarktus kockázatát. Komoly veszélyt jelent a passzív dohányzás is.

A helytelen életmód, az elhízás is befolyásolja a gutaütés kialakulását. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, a túl sok telített – állati eredetű – zsiradék és a transzzsír magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz.
A mindennapi stresszhelyzetek és jelentősen megnövelik a stroke kialakulásának veszélyét, ugyanakkor a krónikus alkoholizmus négyszeresére növeli a gutaütés rizikóját.
A pitvarfibrilláció is növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Aki ebben a betegségben szenved, annak ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezen kívül a vér húgysavszintjének magas volta is hajlamosító tényezőként jelentkezik.
Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni tehát a hagyományos rizikófaktorok vizsgálatára, azonban a lelki tényezőket sem szabad elhanyagolni. Jelentősen megnöveli a stroke esélyét a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus. Akik negatívan, ellenségesen látják a világot, kétszer olyan gyakran szenvedtek szélütést.
A stroke kialakulását meg lehet előzni; nem kell mást tennünk, mint néhány szabályt betartani.

  • Mérjük rendszeresen vérnyomásunkat!
  • Figyeljünk oda koleszterinszintünkre!
  • Tartsuk karban cukorszintünket!
  • Ne dohányozzunk!
  • Mozogjunk rendszeresen!
  • Figyeljünk a pitvarfibrilláció tüneteire!
  • Táplálkozzunk egészségesen!
  • Kerüljük a stresszhelyzetet!
  • Tartsuk be az orvos utasításait!
  • Szedjük rendszeresen a gyógyszereinket!

Ha ezeket betartjuk, akkor már kisebb esélyünk lesz arra, hogy megüssön bennünket a guta.
Forrás: www.nyest.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük