Kategóriák
Életmód

Munka és krónikus betegség

Minden hetedik ember megváltozott munkaképességű Magyarországon, legtöbben szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdenek, így az emelés, a cipelés, valamint a lépcsőn járás okozza számukra a legfőbb nehézséget.

Bár a kötelező éves munkaalkalmassági vizsgálat során valamennyi munkavállaló aláírja, hogy nincs eltitkolt tartós betegsége, sokan mégsem vállalják egészségügyi problémáikat, így be sem számolnak róla. Pedig a szakember szerint az esetek többségében nem kellene félteniük a munkahelyüket egy krónikus betegség miatt.

Számos rendelkezés szabályozza a különböző fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét, ráadásul ha arról a közvetlen kollégákat is tájékoztatják, szükség esetén tudnak segíteni. Ha a munkatársak tisztában vannak az érintett hátrányos helyzetével, a megfelelő körülményeket is könnyebb megteremteni.

kep (40)

A tartós betegséggel élőknek tudniuk kell, milyen munkát vállalhatnak. Aki cukorbeteg, nem lehet például buszsofőr, tűzoltó vagy mélytengeri búvár, biztosítani kell azonban számára, hogy munkaideje alatt rendszeresen mérje vércukrát, inzulint adjon be vagy egyen, amikor szükséges – emeli ki Dr. Cseh Károly, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója.

Aki olyan tartós krónikus betegséggel él, ami hirtelen cselekvőképtelenséggel vagy eszméletvesztéssel járhat, nem lehet a fegyveres testületek tagja, nem vezethet tömegközlekedési, sürgősségi járművet, nehézgépet és vonatot, nem dolgozhat magasban, de pilótaként, hivatásos mélytengeri búvárként vagy űrhajósként sem helyezkedhet el.

A cukorbetegek esetében például a váratlan vércukoreséssel járó rosszullét látási zavarral, sőt akár eszméletvesztéssel is járhat, de ugyanez vonatkozik az epilepsziával, magas vérnyomással, nagyfokú vesefunkció beszűküléssel, illetve kardiovaszkuláris betegséggel, ritmuszavarral vagy pacemakerrel élőkre is. Az epilepsziás betegek közül még a tartósan rohammentesek sem kaphatnak hivatásos gépjárművezetői jogosítványt.

Egészségesek számára is vannak olyan előírások, amelyeket érdemes betartani, például aki naponta több mint négyórányi ülőmunkát végez, óránként tíz percre álljon fel, esetleg tegyen egy kisebb sétát. Az ízületek megmozgatását időközönként a székben ülve is végezhetik, váll-, derék-, láb- vagy karmozgásokkal. Ha a munkaidőt a számítógép képernyője előtt töltik, húszpercenként végezzenek szemtornát, nézzenek időnként távolabbra és ilyenkor pislogjanak többet a szemszárazság megelőzése érdekében.

Forrás: informed.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük