A nephropathia lényege, hogy az úgynevezett glomerulusoknak a vizelet szűrését végző hajszálerei megbetegszenek, a közöttük lévő kötőszövet felszaporodik és gátolja a hajszálerek tevékenységét.
Ennek első jele a fehérjevizelés, az úgynevezett albuminuria. A cukorbetegeknél több évtizedes fennállás után 30-40 %-ban alakulnak ki vesetünetek
Hogyan igazoljuk a diabeteses nephropathiát?
Laboratóriumban könnyen elvégezhető vizsgálat, normál értéke 30 mg/nap alatt van. Fontos hogy 24 órán át gyűjtött vizeletből végezzük el a vizsgálatot, ne csak fehérjeürítést végeztessünk, hanem microalbumin meghatározást is.
Ha ennek értéke 30 és 300 mg/ nap között van, az mindenképpen kóros, ilyen esetben elengedhetetlen a vérnyomás mérése is, nemcsak egy alkalommal hanem 24 órán át. (Ezt nevezik ABPM vizsgálatnak. )
Ha magas a microalbuminürítés és a vérnyomás, vérből meg kell határozni a karbamid és keatinin szintet, ezt nevezzük vesefunkciós vizsgálatnak.
Ha ezek értéke megemelkedett, akkor már elkezdődött a vesekárosodás, ami az esetek többségében visszafordíthatatlan és veseelégtelenséghez vezet.
A glomerulus filtrációs ráta (GF) a vesekárosodás megjelenésének korai kórjelzője lehet. A GFR a vese méreganyag kiválasztását végző mikroszkópikus érgomolyagok, a glomerulusok kiválasztó működését tükrözi. Meghatározásához többféle laboratóriumi módszer is rendelkezésre áll, normál értéke 90-120 ml/ perc között van, minél kisebb, annál súlyosabb a vesekárosodás.
A diabeteszes cukoranyagcsere és közvetve a kezelés egyik objektív mérője a HbA1c (hemoglobin a1c) szint a vérben. Ha jól van kezelve és gondozva cukorbeteg, akkor a HbA1c értéke 7 %-os.
Ha ezt az értéket- mely az utolsó három hónap átlagos vércukorszintjét mutatja – sikerül tartósan elérni, akkor a diabeteses nephropathia gyakorisága 9 %-ra csökken az egyébként 40 %-os gyakoriságról.
Hogyan kezeljük a diabeteszes nephropathiát?
A legfontosabb a viszonylag egyenletes és nem túl magas vércukorszint elérése: az étkezés előtti vércukorszint 6,5 alatt legyen, az étkezés utáni se haladja meg a 9-et, a haemoglobin A1c- 7 % körül kell tartani.
Minél jobban karban van tartva egy diabetes, annál kisebb az esély a nephropathia kialakulására. A fehérjeürítést és egyúttal a magas vérnyomást mérsékelheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik csoportja, az úgynevezett ACE gátlók adása.
Fontos a nem gyógyszeres vérnyomáscsökkentés is, sószegény étkezés, sok mozgás, a dohányzás és az esetleges alkoholfogyasztás abbahagyása.
Az inzulinnal kezelt betegekben ha kialakul a nephropathia és a vesefunkció kezd beszűkülni, akkor csökken az inzulinigény, így az adagokat mérsékelni kell.
Ha kialakul a nephropathia akkor már nem elégséges csak diabetológushoz járni ellenőrzésre, hanem a kezelésbe nephrológust is be kell vonni.
Forrás: www.webbeteg.hu