Bizonyára már te is hallottál a GI diétáról, de nem biztos, hogy már próbáltad is. A GI glikémiás indexet jelent. Az mutatja, hogy a szervezet vércukorszintjét az egyes cukrok (szénhidrátok) milyen mértékben emelik meg. Miért lehet ez fontos? Most megtudhatod.
A hirtelen magasba ugró vércukor fokozott inzulintermelést vált ki, majd ennek következtében gyors vércukor visszazuhanást. Ez az erős ingadozás kimeríti a hasnyálmirigy inzulintermelő részlegét, azaz kialakul a cukorbetegség. Másik nem kívánt következménye az édes ételek gyakori fogyasztásának, hogy mindig újabb és újabb édességet kíván a szervezet. A vércukor-ingadozás csökkenti az energiaszintet, rossz közérzetet, álmosságot, csökkent aktivitást okoz. Tény, hogy a cukrok közül a szőlőcukor (glükóz) képes leggyorsabb vércukorszint-emelésre. Sorrendben ezután a malátacukor (maltóz), répa/nádcukor (szacharóz), tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Különösen a diabétesszel élő ember számára nem mindegy, milyen cukrot fogyaszt, hiszen az életével játszik Másik kedvező következménye a lassabban beépülő cukroknak, hogy hosszú távon okoznak teltségérzetet, később jelentkezik az éhségérzet, mint a gyorsan lebomló társainál. Ez pedig örvendetes hír a fogyni vágyóknak Azt jelenti, ehetnek sok mindent, cukrot tartalmazó ételeket is, csak tudni kell, milyen cukorról van szó.
Az élelmiszerek vércukoremelő sebességét úgy állapították meg, hogy a szőlőcukorhoz képest vizsgálták az egyes tápanyagokat. A glikémiás index segítségével megtudod egy ételről, milyen gyorsan bomlik energiává, azaz mekkora vércukor-emelkedést okoz. A folyamat, melyben az ételek lebomlanak és felszívódnak, sok mindentől függ. Függ attól, hogy milyen szénhidrátról van szó, mennyi fehérjét, rostot tartalmaz az étel, mennyire van finomra őrölve a gabona, mennyire savanyú, milyen sokáig fő, és persze nem mindegy, hogy mennyit eszel belőle.
Az étel felszívódását segítik a rostok, a fehérjetartalom
A szénhidrát típusát figyelembe véve gyorsabban szívódnak fel a gumós, gyökérzöldségek, mint a répa, burgonya, cékla, valamint a minden finomra őrölt gabona és a rizs. A többi gyümölcs, főleg a savanyúak jók. Csakúgy, mint a hüvelyes növények. A zsír is glikémiás indexet csökkentő tényező, viszont ezt magas kalóriatartalma miatt csak igen csekély mennyiségben érdemes fogyasztani. A főzési idő azért fontos, mert minél tovább fő az étel, annál értéktelenebb, annál gyorsabban keresztülhalad az emésztőrendszeren, hirtelen vércukor-emelkedést okozva. A savanyúságok, savanyú ételek azért jelentenek előnyt, mert lassítják a lebomlást. Ezért jó, ha van az asztalon saláta, savanyúság, citrom.
- 90-100 százalékos glikémiás indexű ételek például: szőlőcukor (100), malátacukor, burgonya, méz, cukros üdítők, gabonapelyhek;
- 0-90 százalékos glikémiás indexű ételek például: kifli, zsemle, fehér és barna kenyér, keksz, répa-, nádcukor, szőlő, sütik, tészták;
- 50-70 százalékos glikémiás indexű ételek például: natúr gyümölcslé, banán, fekete kenyér, kukorica, étcsoki;
- 30-50 százalékos glikémiás indexű ételek például: tej, kefir, gyümölcs, durumtészta; 30 százalék alattiak például: zöldségek, dió, bab, borsó, fruktóz, szorbit, szója.
jónak, optimálisnak mondható a 0-55-ig terjedő intervallumba tartozó értékek. Ezek hosszú időre, lassan biztosítanak telítettség érzést, így tartja ez a diétás étkezési rendszer. Dietetikusok véleménye szerint nem optimális diéta, ugyanis a kalóriaértékeket, tápértékeket nem veszi figyelembe. Jó lehet a cukorbetegek számára, a fogyókúrázóknak azonban kevésbé. Érdemes a divatos, vagy ismert fogyókúrákat nem szó szerint bevenni, hanem átgondolni, utána olvasni, véleményeket kérni. Esetleg ötvözni. Egészségügyi probléma esetén mindenképp orvosi vélemény alapján kell belevágni.