Kategóriák
Hírek

Botrányos! Vegyszert eszünk, gyógyszert iszunk! Ettől hí­zunk

Antibiotikumok az ételben és az orvostudomány

A New York Times nemrég cikket írt arról, hogy a vágóállatokat mennyi antibiotikummal tömik. Bár ezzel az állatokat szeretnék megóvni a fertőzésektől, az antibiotikumnak hizlaló hatása van. Nemcsak az állatokra, hanem azokra is, akik megeszik az állatok húsát vagy tejét.

pic (82)

Zsírszövet mennyiség

A kutatók szerint az antibiotikum azért növeli a zsírszövet mennyiségét, mert megváltoztatja a bélbaktériumok működését, így azoknak javul a táplálékfelvételi hatékonysága. Ez a mellékhatás mindenesetre nem újdonság.
Egy, az 1950-es években végzett guatemalai kutatásban megállapították, hogy az antibiotikumtól a gyerekek 1 év alatt 2,5 kilóval többet híztak, mint azok, akik nem kaptak gyógyszert.
1974-ben az amerikai haditengerészet katonáin vizsgálták, hogy valóban hizlal-e az antibiotikum. Csak két hetet kellett várni, hogy beigazolódjon: valóban hizlal.
Dán kutatók kísérletei szerint azok a babák, akik életük első fél évében antibiotikumokat kaptak, hétéves korukra nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik nem.

Az USA van leginkább kitéve ennek

Az antibiotikumoknak való kitettség inkább az Egyesült Államokban jelent problémát. Martin Blaser, a New York-i Egyetem antibiotikum-kutatója szerint minden gyerek legalább hússzor kap belőlük, mire felnő. Azonban nemcsak orvosságként, hanem táplálékként is bejuthat a szervezetbe, mivel az állatok húsában és tejében is megmarad az antibiotikum.

Tömegnövelő szerek, minden állatnál!

Az állatok persze nemcsak antibiotikumokat kapnak, hanem tömegnövelő szereket is. Ezeknek a hatása valószínűleg ugyanúgy jelentkezik, mint az állatoknál. Minden állatra különbözőt használnak: a Ractopamine-t például disznóknak adják, az Optaflexxet a szarvasmarháknak, a Topmaxot a pulykáknak.
Ezeket a szereket a világ több országában már betiltották, de csak az Egyesült Államokban a sertések 60-80, a szarvasmarhák 30, a pulykák isten tudja hány százaléka kapja meg ezeket a tömegnövelőket.
Nem árt figyelembe venni, hogy a raktopaminra például nem vonatkozik a vágás előtti türelmi idő, vagyis nem kell megvárni, hogy feldolgozás előtt kikerüljön az állat szervezetéből a tömegnövelő. Az állattenyésztők szerint ezek amúgy sem szívódnak föl az állatokban, az ürülékkel távozik a szervezetükből. (És abból trágya lesz, ami a földekre kerül.)
Szerencsére az európai országokban tiltott a veszélyesebb hormonok használata, amiket az USA-ban a gazdák még szabadon adhatnak a szarvasmarháknak. Hogy mikről van szó? Ösztradiol-17, trenbolon-acetát, zeranol, melengeszterol – és ezek nem ártalmatlan, bocihizlaló vegyületek. A zeranolról például kimutatták, hogy zsírképző hatása van ugyan, de erős ösztrogén vegyszer is, és stimulálhatja a mellrákos tumorok növekedését.

A fogkrémtől elhízhat a magzat

Egyes antibiotikumokban és mesterséges ízesítőszerekben endokrinromboló vegyszerek (EDC) vannak – ezeket használják a műanyaggyártásban, illetve tűzálló szigetelés fejlesztéséhez. Az olyan EDC-ket, mint a BPA-t (biszfenol-A) például tilos cumisüveggyártáshoz használni. A biszfenol-a egyébként az egyik leggyakoribb vegyszer, évente 2,7 millió tonnát gyártanak belőle.
De a triklozán sem sokkal jobb. Erről például kimutatták, hogy baktériumölő hatása van: népszerű fogkrémben és mosogatószerben is használják, épp emiatt. Csakhogy a triklozánról kimutatták, hogy nemi elváltozásokat okozhat, ezenkívül meddőséget, alacsony spermaszámot, korai pubertást, cukorbetegséget idézhet elő. Azt is kimutatták, hogy már a magzatra is olyan szinten kihat a jelenléte, hogy az a későbbi elhízásban is jelentkezni fog.

Sugar and spice

Azt már több kutatás is kimutatta, hogy a cukormentes édesítőszerek nem annyira hatékonyak elhízás ellen, mint hirdetik. Sőt, a legfrissebbek szerint épp az ellenkező hatást váltják ki. A Texas Egyetem Egészségügyi Kutatóközpontja 474 ember bevonásával készített vizsgálatot. A résztvevők fele naponta legalább kétszer ivott édesítőszerrel ízesített italt. Ötször annyit szedtek föl, mint azok, akik ugyanazt itták, mint ők, csak éppen igazi cukorral.
Hogy mi van ezekben? Például aceszulfám-k, meg aszpartám. Ez utóbbiról már régóta folyik a vita, hogy mérgező-e, de egyelőre nem tudták bizonyítani. Az aszpartámról az EU kijelentette: a vizsgálatok szerint nem rákkeltő anyag.

Az édesítőkkel más problémák is vannak!

Lassítják az anyagcserét. Az édesítőszerrel készült étel lassabban halad át a szervezeten, így fogyókúrás táplálékként nem érdemes használni.
Az édesítőszer a cukorfüggőség előszobája. A mesterséges édesítőszerek elválasztják a hagyományos táplálékkereső ösztönt a valódi cukor nyújtotta jutalmazásérzettől. Emiatt viszont édességfüggőség alakulhat ki: az agy ösztönösen keresni kezdi a cukor szervezetre gyakorolt pozitív hatását, de mivel édesítőt eszünk, nem kapja meg a szükséges cukrot. A fogyókúrázók ezzel gyakorlatilag rászoktatják magukat az édességfüggőségre.
Nem biztos, hogy csak édesítő van benne. A cukorpótlókat sokan nyakló nélkül fogyasztják, azzal a megnyugtató tudattal, hogy nincs benne cukor. Pedig elképzelhető, hogy van benne, de erre sokan nem figyelnek oda.

Ha nem lenne Meki minden sarkon

Az általánosan rossz helyzeten a modern gyors éttermi kultúra sem javít. Van, aki úgy látja, megoldást jelentene, ha az emberek nem kerülnének kapcsolatba a hizlaló ételekkel. Egyes brit kutatók szerint segítené az elhízás elleni harcot, ha nem építenének gyors éttermeket otthonok és irodák közelébe.

Forrás: macosz.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük