Kategóriák
Hírek

Mennyire káros a cukor?

Néhány héttel ezelőtt Gary Taubes tudományos újságíró, a Why We Get Fat (Miért hízunk el?) c. könyv szerzője a New York Times magazinban megjelentetett cikkében azt a kérdést vette górcső alá, hogy a cukor és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup lehet-e az étrendi oka az olyan krónikus betegségeknek, mint a szívbetegség, a magas vérnyomás és a rák.

kep (48)

George O’Doherty kémikus és biokémikus, a Northeastern Egyetem professzorát a túlzásba vitt cukorfogyasztás veszélyeiről kérdeztük.

A cukor mérgező?

Nem. Ha a cukor toxikus lenne, meg kellene változtatnunk a toxikus szó definícióját, vagy ki kellene jelentenünk, hogy minden mérgező, az egyetlen kérdés az adagolás. A kalóriadús, magas cukortartalmú étrend valóban magasabb vércukorszintet eredményezhet, ami pedig elhízáshoz, végül pedig cukorbetegséghez vezethet. Ez azonban nem újdonság.

Mitől lehet káros a cukor?

Az első érv az, hogy a magas vércukor koncentráció az étvágycsökkentő mechanizmus és inzulinválasz újraindítását eredményezheti, ez pedig végül elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet.

A második, kevésbé meggyőző érv szerint a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor) anyagcseréje különálló útvonalakon zajlik, amelyek más-más módon raktározzák az energiát. A jó útvonal a glükózt használja fel, és glikogén formájában tárolja az energiát, a rossz útvonal pedig a fruktózt használja fel, és zsírsav-szintézist eredményez. Ez az érv alapvetően hibás, mert a két metabolikus útvonal nem független egymástól. Valójában ezek az útvonalak visszafordíthatók, és több szinten is kapcsolatban állnak egymással. A szervezet tehát úgy tudja kompenzálni az egyik cukor hiányát, hogy a másikat használja fel. E két útvonal különbsége így csak akkor derül ki, amikor a glükóz és a fruktóz egyaránt bőségesen jelen van, ahogyan a tipikus nyugati étrendben.

Ha valaki korlátozni szeretné cukorbevitelét, érdemes a glükózzal szemben a fruktóz mennyiségét csökkenteni, például kevesebb üdítő fogyasztásával. Persze még ez is túlságosan leegyszerűsíti a dolgot. Számos genetikai, környezeti és étrendi tényező van, amelyek befolyásolják, hogyan vesszük fel a glükózt a komplex szénhidrátokból, és ezek határozzák meg teljes kalóriabevitelünket és étrendi választásainkat.

Mennyi cukrot és szénhidrátot érdemes fogyasztanunk naponta?

Általános szabályként inkább kevesebbet, mint többet. A kalóriabevitel csökkentése közben először a fruktózt és a szukrózt érdemes csökkenteni, aztán az összetett szénhidrátokat. Ezzel együtt természetesen nem azt állítom, hogy a burgonyát (szénhidrát) kell előnyben részesíteni a paradicsommal (fruktóz/szukróz) szemben. Ugyanígy amikor a több évig tartó behatás hosszú távú hatásait vizsgáljuk, el kell gondolkodni azon, hogy a fruktóz vagy valamilyen édesítőszer, a jobb számunkra.

Forrás: betegszoba.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük