Kategóriák
Életmód

Kóstoltad már a hajdinát?

A hajdina hasonlóan értékes tápanyagforrásnak számít, mint a zabpehely vagy a rizs. Ha energiát, tápanyagokat, rostot és egészséges ételt szeretnél, a hajdinát mindenképpen érdemes megkóstolnod, s bevenni a mindennapi ételeid sorába. Az utóbbi néhány évben egyre nagyobb teret hódít a kiegyensúlyozott, korszerű táplálkozás, melynek alapját a gabonafélék képezik. Ennek köszönhetően bővült az üzletek kínálata is, s egyre több, „ismeretlennek“ tűnő növénnyel találkozhatsz a boltok polcain. Ezek egyike a hajdina is.

Milyen tápanyagokat tartalmaz a hajdina?

kep (733)

A hajdinának igen magas a rosttartalma, többféle esszenciális aminosav (metionin, lizin, arginin), telítetlen zsírsav-, valamint vitamintartalommal bír (B1-, B2-, E-, P-), melynek köszönhetően fogyasztása mindenki számára ajánlott. Alacsony a  nátriumtartalma, fogyasztásával korlátozódik a túlzott nátriumbevitel, így magas vérnyomás kezelésére is alkalmas. Rutintartalma erősíti a kötőszövetet és az érfalakat, vénás betegségeknél kiegészítő kezelésként fogyasztható.

Jellemző tápanyaga – a többi gabonaféléhez hasonlóan – a szénhidrát, amely 56–77%-ban keményítő, 17–20%-ban élelmi rost, melynek körülbelül 12–17%-a cellulóz, továbbá  hemicellulózt és lignint is tartalmaz.

A hajdina rosttartalma a hagyományos táplálkozásban fellelhető egyéb gabonafélék rosttartalmához képest kiemelkedően magas (25,7 g/100 g termés), míg ez az érték a búzánál csupán csak 11,71 g/100 g termék.

Diétázóknak is ajánlott

A hajdina magas rosttartalmánál fogva hatásosan alkalmazható a fogyókúrázók energiaszegény diétájában, mivel a rostok csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét.

Kiemelkedően magas élelmirost-tartalmának köszönhetően a hajdina rendszeres fogyasztásával megelőzhető a székrekedés, és a vastagbél, végbél daganatos elváltozása, továbbá csökkenthető a koleszterin- és a zsírsavszint a szervezetben, mivel a  rostok megkötik az epesavakat, a koleszterint és a zsírsavakat, így csökken a koleszterinfelszívódás mértéke.

A hajdina magas cinktartalma szintén kedvező hatású lehet, mert feltételezhetően szerepet játszik az érvédő hatású HDL képzésében. Továbbá azt is feltételezik, hogy a krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak – mint például a metionin – fogyasztása jótékony hatású. Emiatt magas metionin tartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.

Gluténérzékenyek és cukorbetegek számára is ajánlott

Nagyon alacsony a vékonybél nyálkahártyáját irritáló prolamin koncentrációja, így alkalmazható lisztérzékeny betegek gluténmentes diétájában is, természetesen az egyéni tűrőképesség figyelembevételével. Mivel alacsony glikémiás indexű élelmiszer, így a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Glikémiás indexe körülbelül 55–59%, a benne található szénhidrátok felszívódása lassabb, a vércukorszintet tehát nem igazán emeli meg, szemben a búzalisztből készült fehér kenyérrel vagy a péksüteményekkel.

Az élelmi rostok egyébként növelik a szervezet inzulinérzékenységét is, ily módon a  cukorbetegek diétájába is beépíthető a fogyasztása.

Kiváló aminosav összetétel

A hajdinaliszt 100 grammra vetítve 8,3 g fehérjét tartalmaz, amely a többi gabonaféléhez hasonló, ám ennél mélyebbre tekintve láthatod, hogy aminosav-összetételét figyelembe véve fogyasztása kedvezőbb. Jelentősen magasabb a metionin (3,4 g/100 g fehérje), a lizin (6,53 g/100 g fehérje) és az arginintartalma (11,26 g/100 g fehérje), mint a többi gabonanövénynek.
Zsírtartalma valamivel magasabb ugyan (1,9 g/100 g termék), mint a búzalisztté (1,3 g/100 g), jelentősége azonban magas, mintegy 77%-os telítetlen zsírsavtartalmában rejlik.

Vitaminok és ásványi anyagok a hajdinában

Ásványianyag-tartalmát tekintve igen magas kalcium-és magnéziumtartalommal rendelkezik. Előnye még kifejezetten alacsony nátrium- és viszonylag magas kálium tartalma is. A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben gazdag.
A hajdina igen értékes vitaminforrás is, hiszen a B-vitamin csoport majdnem minden tagját tartalmazza. E-vitamin, riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős.

Ezen tápanyagokon kívül további kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz, mint például bizonyos antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin), mely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.

A hajdina felhasználása

A hajdina korábban a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Általában kását főztek belőle, pedig a hajdinából lényegesen többféle étel is elkészíthetö. A hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként is használhatod. Egyes helyeken lisztjéből metélt és morzsás tésztákat, spagettit, makarónit és reggeli ételeket vagy egyharmad–egyharmad arányban rozs-és búzaliszttel keverve készítenek kenyeret.
A hajdinalisztből (a búza-, vagy zabliszthez hasonlóan) kitűnő palacsinta készíthető, melyet a helyi sajátosságoknak megfelelően lazaccal, sajtkrémmel vagy párolt zöldségekkel szoktak megtölteni.

A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dióízt és illatot kölcsönöz. Javasolt a hajdinát az elkészítés előtt néhány órával beáztatni, melynek hatására a szemek jelentős mértékben – kb. négyszeresére dagadnak -, a főzési idő pedig 20-30 percre rövidül.

Forrás: wellnescaffe.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük